LUSAKA, május 8. (IPS) – Zambiában a legtöbb család számára hagyományosan április jelöli sok hold— Általában ez a betakarítási időszak kezdete a különböző élelmiszer- és pénznövények esetében. Friss és szárított kukorica, földimogyoró, sütőtök és mindenféle élelmiszernövény, hagyományos és egzotikus is, általában elegendő mennyiségben és fogyasztásra készen áll, ami növeli a háztartások élelmezésbiztonságát és táplálkozását.
Hasonlóképpen, ebben az időszakban a legtöbb háztartás jövedelmi szintje általában magas és egészséges, és különféle készpénzes terményeket értékesítenek a családok szükségleteinek kielégítésére, az iskolai díjaktól az egészségügyi ellátáson át az élelmiszervásárlásig. Összefoglalva, ez a mezőgazdasági marketing szezon kezdete és a pozitív várakozások időszaka.
Azonban a helyzet ebben a mozgalmas gazdálkodási szezonban mélyen lehangoló történet családok milliói számára, köztük a déli tartománybeli Pemba körzetben található Laban Munsaka számára. Munsaka családja több mint 6 millió ember közé tartozik több mint 1 millió zambiai háztartásban, akik a becslések szerint súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal és az alultápláltság lehetőségével szembesülnek a következő vegetációs időszakig, amely 12 hónap múlva következik be
Az El Niño okozta elhúzódó aszály elpusztította a 2023–2024-es tenyésztési szezonban elvetett 2,2 millió hektárra becsült kukorica felét. Hakainde Hichilema zambiai elnök szerint a súlyos aszály több mint öt hétig tart, amikor a gazdálkodóknak a legnagyobb szükségük van esőre.
„Tekintettel ezekre a kihívásokra, mindannyiunktól sürgős és határozott fellépésre van szükség” – mondta Hichilema 2024. március eleji beszédében, amikor katasztrófává és nemzeti vészhelyzetté nyilvánította a helyzetet. A 2010. évi 13. törvény és más kapcsolódó törvények nemzeti katasztrófának és rendkívüli állapotnak nyilvánítják az elhúzódó száraz évszakot.” Hozzátette, hogy ez negatív hatással van a gazdákra. .
„Nagyon nehéz összehasonlítani a tavalyi és az idei mezőgazdasági szezont” – mondja Munsaka. “A tavalyi szezonban 100×50 kg-os zsákokban betakarítottuk a kukoricát, de nem tudjuk, mit kapunk ebből az elpusztult táblából. Ebben a szezonban egyáltalán nincs munka” – mutatott az elpusztult kukoricatáblára fogom a kezem.
Mivel egy viszonylag nagy, több mint 20 fős családot kell eltartania, Munsaka nemcsak a súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalanság miatt aggódik, hanem a táplálkozási és egyéb egészségügyi problémák miatt is, amelyek a rossz tápanyagbevitelből származhatnak.
– Nagyobb a családom – mondja. “Tudod, az ilyen helyzetekben csak az élelmiszerek elérhetőségére koncentrálunk. A hangsúly a túlélésen van. Általában nem törődünk a tápanyagtartalommal.”
A legeltetésre szánt legelők csökkenése és az állatállomány várható vízhiánya valószínűleg veszélyezteti az állatok jólétét, ami olyan betegségek kitörését okozhatja, mint a táplálkozási lépfene, amely potenciálisan károsíthatja az állatokat és az embereket is.
Munsaka aggodalmai az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával, a kevesebb táplálkozási lehetőséggel és a jelentős egészségügyi problémákkal kapcsolatosan az éghajlat által kiváltott aszályos környezetben nem túl távoliak. Egyre több tudományos bizonyíték bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás továbbra is mélyreható hatással van az egyének fizikai, biológiai és mentális egészségére.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentése (AR6) szerint az éghajlattal összefüggő betegségek, a korai halálesetek, az alultápláltság minden formája, valamint a mentális egészséget és jólétet fenyegető veszélyek nőnek.
A tudományos bizonyítékok például azt mutatják, hogy a vízbiztonság csökkenése a víz által terjedő betegségek növekedéséhez és a higiénia általános meghibásodásához vezet, míg a gyakoribb és intenzívebb aszályok és árvizek csökkentik a mezőgazdasági élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. Aztán alultápláltság.
Hasonlóképpen, tudományos szakértők rámutatnak, hogy a hőmérséklet emelkedése hozzájárul az olyan vektorok által terjesztett betegségekhez, mint a malária és a dengue-láz a felföldekre és a világ korábban hidegebb régióira.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz évente mintegy 250 000 további halálesetet okozhat, ha nem hajtanak végre sürgős beavatkozásokat az éghajlatváltozás csökkentése érdekében. Ezen túlmenően a becslések szerint 2030-ra a gazdasági veszteségek évente 2 és 4 milliárd USD között lesznek.
Bár a helyzet szörnyű, mint fentebb említettük, az egészségügy nem szerepel a globális szintű éghajlat-változási tárgyalások napirendjén.
Figyelemre méltó azonban, hogy globális és helyi szinten is erőfeszítéseket tesznek az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére. A glasgow-i COP26-on az egészségügyi közösség fontos mérföldkőhöz érkezett abban, hogy az emberi egészséget az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések előterébe helyezte.
Az UNFCCC-tárgyalások első alkalommal támogatták az Egyesült Királyság kormánya, mint a COP26 elnöke, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egészségmentes Egészségügy (HCWH) és az UNFCCC klímaváltozás bajnokai által vezetett egészségügyi programot.
A program két fő kezdeményezése a fejlődő országok támogatása volt. klímaálló és Alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható egészségügyi rendszer, Az országok kötelezettségvállalásokat jelentenek be az éghajlatváltozással szemben ellenálló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható egészségügyi rendszerek és létesítmények fejlesztésére és beruházásaira.
A COP26 óta Amref Health AfricaA WHO-val és más partnerekkel együttműködve vezetjük az éghajlatváltozás és az egészség elleni küzdelmet, amely a COP28-on az első alkalommal megrendezett egészségnapon csúcsosodik ki, ahol az érintettek további kötelezettségvállalásokat tettek az Egészségügyi Nyilatkozatban.
Miközben a felek felkészülnek az UNFCCC 60-rath Az egészségügyi közösség is arra készül, hogy továbbra is aktív szerepet vállaljon a tárgyalásokon, a kisegítő testület (SB60) a jövő hónapban a németországi Bonnban ülésezik.
„Itt az ideje, hogy világszerte felhívjuk a figyelmet az erőforrások, a tudás és a kreativitás mozgósításának szükségességére az előremutató éghajlati és egészségügyi kihívások felé, nemcsak a mai kihívásoknak való megfelelés érdekében, hanem a holnap kihívásaira való felkészülés érdekében is lendületet” – mondta Desta Lakew, az Amref Health Africa Group partnerségi és külkapcsolati igazgatója. „Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt sokrétű hatásainak kezeléséhez bátorítanunk és előmozdítanunk kell az olyan tudományágak közötti együttműködést, mint a környezettudomány, a közegészségügy, az epidemiológia, a közgazdaságtan és a társadalomtudomány.”
A felhívás alapján az Amref Zambia közleményt adott ki a Zöldgazdasági és Környezetvédelmi Minisztériumnak (MGEE) a klímaváltozás és az egészségügy metszéspontjairól, figyelembe véve nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a negatív következményekből adódó jövőbeni helyzeteket is. Az éghajlat hatásai aktívan dolgozunk ezen. Változások az egészségügyben.
Vivian Sakanga, az Amref zambiai országos menedzsere örömét fejezte ki az Amref részvételi lehetőségével és az együttműködési hajlandóságával kapcsolatban a kritikus éghajlati és egészségügyi beavatkozások terén, hogy jobb egészségügyi eredményeket érjenek el az éghajlati válság közepette.
„Sok bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az egészségre. Ezért hisszük, hogy a klímaválság fontos társadalmi meghatározó tényező és a változás hajtóereje a 2023-2030 közötti időszakra és az egészség” – mondta nemrég Sakanga a minisztérium zöldgazdaságért és klímaváltozásért felelős igazgatójával, Ephraim Mwepiya Sitimával, amikor találkoztunk.
Sitima úr üdvözölte Amref úr támogatását, és megígérte, hogy a minisztérium kész együttműködni a hasonló gondolkodású intézményekkel az értelmes éghajlati fellépés érdekében minden szinten és minden ágazatban.
Ephraim Mwepiya Sitima elmondta: „Érdekes lehet tudni, hogy Zambia már 2007-ben az egészségügyi szektort az éghajlatváltozással kapcsolatos beavatkozások célpontjaként jelölte meg. A 2019-es COP munkaprogramot hozott létre a legkevésbé fejlett országok számára. Ez magában foglalta a nemzeti alkalmazkodási cselekvési terveket (NAPA), amelyek a legkevésbé fejlett országokat segítik az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésében, figyelembe véve sajátos sebezhetőségüket. 2007-ben Zambia az egészségügyi ágazatot az e munkaprogram keretében támogatást igénylő kiemelt területek közé sorolta. Ehhez hasonlóan a tavaly benyújtott Nemzeti Alkalmazkodási Terv (NAP) is kiemelt területként emelte ki az egészségügyet. Ezért örülünk és üdvözöljük aktív részvételét az éghajlatváltozás és az egészségügyi fellépés terén. ”
Eközben Munsakának és az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli kihívásai által érintett több millió zambiainak olyan átfogó megközelítésre van szüksége, amely nem csak az élelmiszerek elérhetőségére összpontosít, hanem a táplálkozásra és az egészségre is.
A helyzetet a republikánus elnök már katasztrófának nyilvánította, a kormány és az érintettek továbbra is integrált beavatkozásokra törekszenek.
Megjegyzés: A szerző az Amref Health Africa éghajlatváltozási egészségügyi érdekvédelmi vezetője, és a következő címen érhető el: (e-mail védett)
IPS ENSZ Titkárság jelentése
Kövesse az @IPSNewsUNBureau-t
Kövesse az IPS News ENSZ Titkárságát az Instagramon
© Inter Press Service (2024) — Minden jog fenntartvaForrás: Interpress Service
