ReutersEmmanuel Macron elnök megfogadta, hogy Új-Kaledóniába, az erőszaktól sújtott francia csendes-óceáni területre érkezett, a francia rendőri erők a régióban maradnak, “ameddig szükséges”.
Macron elmondta, hogy a Franciaország által küldött 3000 katona szükség esetén ott marad, még a párizsi nyári olimpia idején is.
Hat ember, köztük két rendőr meghalt, és több százan megsebesültek a múlt héten javasolt választási reformok által kiváltott zavargásokban.
A kanakiak azzal érvelnek, hogy ha több francia lakos szavazhat a helyi választásokon, az csökkentené politikai befolyásukat.
Régóta feszültség uralkodik a párizsi központi kormányzat és Új-Kaledónia függetlenségpárti kanak népe között, akik a kis szigetcsoport lakosságának mintegy 40%-át teszik ki.
Az Ausztrália és a Fidzsi-szigetek között elhelyezkedő szigetek a 19. század óta Franciaország részei. A zavargások voltak a legrosszabb zavargások az 1980-as évek óta.
Miután csütörtökön Új-Kaledónia fővárosába, Nouméába repült, Macron elnök azt mondta, reméli, hogy a béke, a nyugalom és a biztonság “a lehető leghamarabb” visszatér.
“Ez az abszolút prioritás” – mondta a francia vezető.
Találkozott a helyi politikai és üzleti vezetőkkel, és tisztelgett a zavargás áldozatai előtt.
A csúcson részt vettek a szeparatista vezetők is, akik előre kijelentették, remélik, hogy “új életet lehelnek” a Franciaországgal folytatott tárgyalásokba.
Macron elismerte, hogy a legérzékenyebb megbeszélések a politikáról és Új-Kaledónia jövőjéről szóltak – jelentette a BBC ausztrál tudósítója, Katie Watson, hozzátéve, hogy nagy munka vár rá.
A rendőrség 269 embert vett őrizetbe az erőszak május 13-i kezdete óta, Új-Kaledóniában pedig jelenleg rendkívüli állapot van érvényben.
Macron azonban kijelentette: „Személy szerint úgy gondolom, hogy a rendkívüli állapotot nem szabad meghosszabbítani”, ami azt sugallja, hogy a rendkívüli állapotot a következő napokban feloldhatják.
EPA-EFE/REX/ShutterstockÚj-Kaledónia lakossága megközelítőleg 300 000 fő, ebből 112 000 őshonos kanak népesség.
Az 1998-as Nouméa Megállapodás értelmében Franciaország beleegyezett abba, hogy nagyobb politikai autonómiát biztosít a területnek, és korlátozza a szavazati jogot a helyi és parlamenti választásokon azokra, akik akkoriban laktak.
Azóta több mint 40 000 francia vándorolt be Új-Kaledóniába.
A múlt héten a párizsi nemzetgyűlés javasolta, hogy szavazati jogot adjanak azoknak a francia állampolgároknak, akik 10 éve élnek a régióban.
Ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség, így az intézkedés további akadályokba ütközne.
A Nouméa Egyezmény három népszavazást engedélyezett az ország jövőjéről. A függetlenséget mindkét esetben elutasították.
Az első két választáson a Maradj Franciaországban támogatói csekély többséggel rendelkeztek. A 2021 decemberében megtartott harmadik választást a függetlenségpárti pártok bojkottálták, mert azt a koronavírus-járvány idején tartották.
Google
